A vályogházakról - Családi Ház Építés, Kivitelezés, Felújítás, Generálkivitelezés

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

A vályogházakról

Segédletek
A föld- és vályogfalú házak építése a környezetbarát építési irányzatok között világszerte elismert alternatívát jelent, és új szerepet tölt be a magyar építészetben is. A helyi természetes építőanyagok széles körű alkalmazása nemcsak a hagyományőrzés, hanem az egyre fontosabbá váló ökologikus (és egyben energiatudatos) építészeti szemlélet szempontjából is igen fontos.


Magyarországon több mint 700 000 föld- és vályogház áll, melyek többsége lakóház, ami a nemzeti vagyonunk jelentős részét képezi. Mint minden ház, ezek is előbb-utóbb felújításra szorulnak, de megfelelő odafigyeléssel, kisebb-nagyobb változtatással még hosszú évtizedekig lakhatóak lesznek. Nemcsak felújítani érdemes azonban, hanem építeni is, de vajon hova és hogyan?



Tudatosan válasszunk telket!
Soha ne ugorjunk bele az első jónak ígérkező üzletbe, mindig vegyük fontolóra a kínálkozó telek előnyeit és hátrányait! A túl olcsó telekben mindig megbújik valami hiba! Először is nézzük meg, milyen a telek fekvése! Általánosságban nehéz jó tanácsot adni, de néhány szempontot érdemes figyelembe venni. Bármilyen szép is a kilátás, folyópartra, ártérnek minősülő helyre ne építkezzünk (kerámia téglával sem), mert senki nem tapasztalja meg szívesen az aktuális vízállást. Ezen túlmenően nemigen akad biztosító, amelyikkel árvízkárra lehetne ilyen helyen bármilyen biztosítást kötni.
Sajnos hazánk területének csaknem negyede árvízveszélyes terület, tehát érdemes odafigyelni erre a körülményre, ha nem akarjuk teljes vagyonunkat négy-ötévente elveszíteni. Természetesen hegyvidéken egy megáradt hegyi patak is hihetetlen rombolást tud véghezvinni néhány perc alatt...


Ki legyen a tervező és a kivitelező ?
Mind új ház építésénél, mind pedig felújításnál olyan tervezőt és kivitelezőt keressünk, aki szívesen foglalkozik vályogházzal, vannak önálló gondolatai, tapasztalatai a vályogépítészettel, energiatakarékossággal kapcsolatban, saját formai megoldásaival hozzájárul majd a nekünk tetsző stílus kialakításához. Hogyan találunk ilyet - A válasz kézenfekvő: ha megtetszik egy vályogház, kérdezzük meg, ki tervezte, kik építették. Ha így teszünk, nem veszünk zsákbamacskát, inkább számíthatunk az általunk fizetett szakember segítő, nem pedig akadékoskodó közreműködésére.

Alap és falazat
Az alapot a teherbíró altalaj szintjéig, illetve a fagyhatárig szükséges levinni. A falvastagságból adódóan az alap elég széles, teherbírása földszintes épület esetén többszöröse lesz a szükségesnek. A költségek csökkentése érdekében meggondolandó az úsztatott beton alkalmazása.
A lábazatot fagyálló vasbeton anyagból készítsük, a terepszinttől legalább 30-50 centiméterre emeljük ki, és a felszívódó talajnedvesség elleni falszigetelésre feltétlenül ügyeljünk. A kert semmiképpen ne a ház fele lejtsen!
Korábbi számunkban (2007. szeptember) már részletesen szóltunk a vályogfalak előnyeiről, amelyek minden földfalú háznak közös jellemzői, legyen az hagyományos vert fal, kézi vetésű vályogtégla, vagy akár géppel préselt földtégla. A falazás általános szabályai szerint a fal vastagsága az alapelem méretétől függ. A vert fal általában 70-80 centiméter vastagon rakott vagy döngölt fal, építéséhez a hagyományokat jól ismerő, megbízható szakemberre van szükség, aki a helyszínen építi fel a falat.
A kézi vályogvetéshez többen értenek, de a vert falhoz hasonlóan igen idő- és munkaigényes folyamat. A kész vályogtégla szállítható ugyan, tehát konkrétan nem kötődik az építkezés helyszínéhez, de a szállítási költség igen magas, ezért nem ajánlatos messzire szállítani. A préselt földtégla falnak a kézi vetésű vályoghoz hasonlóan minimum 45 centiméter vastagnak kell lennie, de a mai szélsőséges időjárási viszonyok mellett célszerű inkább a 60 centiméteres falvastagságot megcélozni. A földtégla préselés a gépesítés miatt rövid idő alatt, viszonylag kevesebb munkaerő-ráfordítással megoldható. A mobil présgépet bérelni lehet, így a téglák az építkezés helyszínén gyárthatók. Bármelyik faltípust is választjuk, az alapanyag általában helyben megtalálható, vagy egy közeli homokbánya meddő földjét, esetleg annak egy bizonyos rétegét használhatjuk fel. A vályogtéglából épített falat természetes anyagába, sárba rakhatjuk, ami szintén energiatakarékos, olcsó, és egy betonkeverő géppel egyszerűen előállítható.

Vakolat és festés
A vakolat minősége és tartóssága szempontjából figyelmet kell fordítani a vakolás időpontjára. Csak teljesen kiszáradt és megülepedett falat szabad bevakolni! Ne kapkodjunk tehát a vakolással, várjunk minél többet, de legalább fél évet a száradásra. A jó vakolattartás érdekében ajánlott a falra nádszövetet vagy dróthálót rögzíteni. A vakolási és egyéb felületkezelési munkák során kerüljük a szélsőséges időjárást, optimális a +5 és +250C közötti hőmérséklet, és a túl gyors száradás elkerülése érdekében a közvetlen napsugárzástól takarással védjük a falat. Ajánlott a mészhabarcs vakolatot előnyben részesíteni, de amennyiben nem ezt választjuk, akkor is tartsuk szem előtt, hogy a vályogfal lélegzését ne akadályozzuk a vakolattal vagy a festéssel, csak páraáteresztő termékeket alkalmazzunk, amelynek több fajtája is kapható!

Hőszigetelés
A 60 centiméteres vályogfalat nem szükséges külön hőszigeteléssel ellátni! A földfal önmagában is kellemes, hűvös klímát biztosít a nyári hőségben is, ezért nincs szükség klímaberendezés használatára, ami hosszú távon igen jelentős energiamegtakarítást jelent. Télen a falak jó hőtároló-képessége miatt kb. 40 százalékkal kevesebb fűtési energiát használ fel egy vályogház. Semmiképpen se tegyünk műanyagot (pl. hungarocellt vagy műgyanta alapú nemes vakolatot) a vályogfalra, mert megakadályozza a fal legfontosabb jó tulajdonságát, a szellőzését, ezáltal a falak nedvesedhetnek, penész képződhet, ami később a vakolat lehullásához vezethet.

Födém és nyílászárók
Szerkezetileg kedvező, ha a gyengébb (hagyományos) vályogfalakra könnyű fafödémet teszünk, a préselt modern vályogfalra pedig egyaránt tehetünk fa-, vagy vasbeton födémet is. Az egyenletes teherelosztás érdekében a vályogfalra mindenképpen szükséges kiegyenlítő beton, vagy 2 sor égetett tégla, és fölé betonkoszorú.
A nyílászárók olyan kiegészítői a vályogházaknak, amelyek meghatározzák annak arculatát, stílusát. Kiválasztásuknál az új vályogfalak nem igényelnek speciális előkészületeket a másfajta falakhoz képest. A túl nagy nyílászárók teherhordó falba való beépítésénél kell figyelemmel lennünk a vályogfal teherbírására, így az áthidalók alá két sor kisméretű téglát építsünk be úgy, hogy az áthidaló 20-20 centiméterre túlnyúljon a falakra. 3 méternél is nagyobb nyílásáthidalás esetén téglapillérek építése javasolt. Felújításnál lehetőleg törekedjünk arra, hogy a régi ablakok állagát megőrizzük, szükség esetén újítsuk fel azokat, és csak a legvégső esetben cseréljük ki, hasonlókra, mint amilyenek eredetileg voltak.

Nagyon régi vályogházak tipikus hibája, hogy nem megfelelő alapra épültek, esetleg nem is volt se alapjuk, se lábazatuk, így a felszívódó talajnedvesség elleni szigetelésről sem beszélhetünk. Ezek a házak a fokozott mozgás és vizesedés következtében valószínűleg már elég rossz állapotban vannak. Bár létezik technológia az alap megerősítésére, javítására, de elég költséges, ezért főleg, ha a fal és a födém állapota is kritikus, feltétlenül ajánlott gazdaságossági vizsgálatokat végezni a felújításra vonatkozóan.

Vályogfalak javítása
Ha a falak csak kissé repedeznek (ujjvastagságnál nem szélesebb, maximum 10-15 centiméter mély a repedés), esetleg itt-ott hiányzik egy kevés a vakolatból, azt rabichálóval megerősített felszíni javítással orvosolhatjuk. A repedés vagy hiány helye körül arasznyira távolítsuk el a vakolatot, portalanítsuk, kissé nedvesítsük be, majd utána vakoljunk.*Ha a repedés szélesebb, esetleg a fal teljes szélességében végighalad, komolyabb bajra kell gondolni, és mindenképpen statikus szakember segítségét kell kérni az ok felderítéséhez, csak ezután, ennek ismeretében lehet elkezdeni a javítást! A javítás vert fal esetében a repedés vályoggal való kitöltését, vályogtégla fal esetében újrafalazást jelent a sérült szakaszon.*A padlás javítása: a régi házak padlásait általában sárral burkolták. Ha csak itt-ott vannak repedések, az pelyvával vagy szalmával kevert sárral „betapasztható”. Ha sok a baj, célszerű az egész saralást lecserélni. A saralást a padlásfeljárótól legtávolabbi részen kezdve, kifelé haladva, lehetőleg egy ütemben, vagy rétegesen haladva végezzük, hogy összefüggő felületet kapjunk.


A magyar ember viszonya a vályogtéglából épült házakhoz meglehetősen különös. Számos „legenda” kering a vályog körül, amelyek mindegyike az egekig magasztalja ezt az építőanyagot. Mindenekelőtt a jó hőszigetelő tulajdonságot szokták kiemelni a vályogházak mellet voksolók, de sokan a természetességet hangsúlyozzák, vagy az olcsóságot. Nos, kétségtelen, hogy mindnek van igazságtartalma, tehát a vályogtégla – mint építőanyag – egyáltalán nem elvetendő ötlet. Ám a kép sokszor árnyaltabb, mint elsőre látszik.

A hőszigetelő tulajdonság igen fontos szempont, és a vályogházak jól teljesítenek ezen a fronton. Ezt a tulajdonságot leginkább a meglehetősen vastag falaknak köszönhetik. A régi korok vályogházai általában tanyasi házak, amelyeket jellemzően számos fa vesz körül. Akinek tehát emléke van arról, hogy milyen kellemes hűvös volt nyáron a nagyi vályogházában, ne feledje el, hogy ezt gyakran a fák árnyékainak köszönhette! Természetesen a vályogfal jó hőszigetelő, ám nem veheti fel a versenyt a korszerű építési eljárásokkal! A természetesség, valamint a kedvező ár is igen fontos szempontok, ezen a téren nincs szégyellnivalója a vályogtéglának. De ne feledkezzünk meg arról, hogy a régi korok emberei leginkább azért voltak elkötelezettek a vályog iránt, mert az ő „gyermekük” volt, a saját kezükkel készítették, sokszor a saját udvarukon található anyagból! Ezzel pedig el is érkeztünk az első hibaforráshoz.

Nem létezik vályog szabvány! Tulajdonképpen bárki készíthetett annak idején bármilyen anyagból vályogot, senki sem ellenőrizte a minőséget. A szájról szájra terjedő alapszabályokon kívül semmi sem volt úgymond kötelező. Sajnos nagyon sok vályogház ment idő előtt tönkre ennek köszönhetően, sok épületet pedig teljesen fel kellett újítani ahhoz, hogy használható legyen. Mégis megnyugtató lehet egy leendő vályogház tulajdonos részére az a tudat, hogy mivel akkoriban saját maguknak építkeztek az emberek, a lehető legnagyobb gondossággal jártak el, ezért a rosszul-, vagy silány anyagból épített vályogházak száma elenyésző. A legnagyobb műgond mellet is előfordulhatnak azonban hibák, amelyek legtöbbször az építési szakértelem hiányából eredtek. Nézzük meg, mire érdemes odafigyelnie annak, aki vályogházat szeretne vásárolni.

Repedések a falon

Az egyik leggyakoribb hibajelenség, amikor a vályogtéglák fugái között kisebb nagyobb repedések jelennek meg. Ennek több oka is lehet, a repedésből nagy eséllyel tudunk következtetni ezekre az okokra. Ha a falra túl nagy nyomás nehezedik a födém által, akkor általában felül reped meg a fal, és több kisebb repedést láthatunk. Ezeket a repedéseket viszonylag egyszerű elfedni, ezért feltétlenül kutassunk a ház falán friss javításokat. (A friss javítás helye sokszor kitüremkedik kissé, súrlófényben könnyű észrevenni.) Amennyiben a fal repedését az alap törése okozza, akkor általában csak egy-két-, ám annál nagyobb repedés látható a falon, és rendszerint a fal alján, az alap irányából ível felfelé. Ha az alap megtört, később folyamatosan süllyedni fog, ami további, mélyebb repedéseket idéz elő, így ezt a hibát csak a fal és az alap bontásával lehet javítani. Ha ilyen repedést látunk a falon, lehetőleg ne vegyük meg!

Vizes, kifagyott fal

Mivel a vályogházak nagy része a régi időkben épült, így a legtöbb esetben hiányzik a fal vízszigetelése. Ezért a vizesedés nagyon gyakori probléma a vályogházak esetében, amelynek következtében a falról egyre nagyobb darabok hullhatnak le. Ezt a hibát kijavítani legtöbbször csak a fal bontásával lehetne, így ha ilyet tapasztalunk, kerüljük el inkább messzire.

Kifelé a dől a fal felső része

Mindenképpen vizsgáljuk meg, hogy a nyílászárók feletti áthidalók miből készültek. Vályogból nem készíthető sem áthidaló, sem pillér, mégis meglehetősen sokszor találkozhatunk olyan épülettel, amelynél vályogból oldották meg az áthidalókat is. Ha a fal síkjából kifelé dől a nyílászárók feletti rész, akkor több mint valószínű, hogy az áthidalás nem megfelelő minőségű, és a födém súlya túlzottan nagy terhet ró a falakra. Ha azonban magát a hibajelenséget nem észleljük, ám megállapítjuk, hogy az áthidalók vályogból készültek, érdemes másik lakóház után nézni, ugyanis ez a hiba sokszor teljesen váratlanul következik be, és nagy károkat okozhat. Érdemes még vásárláskor a falak vastagságát is alaposan megvizsgálni, ugyanis a vályogház akkor lett szakszerűen felépítve, ha a válaszfalak is minimum 32 cm vastagok.

Végezetül egy jó tanács: Aki vályogházat szeretne vásárolni, annak tisztában kell lennie azzal, hogy sokkal több rendszeres felújítási munkálat vár ár, mint egy téglaépület esetében. Ezért vályogházat csak az vegyen, akinek nem okoz gondot a tavaszi nagytakarítással egybekötött homlokzat felújítás. Hogyan kell ezt egyáltalán elképzelni? És mit tegyen az, aki már megvette a vályogházat, de az felújításra szorul?


 
Copyright 2015. All rights reserved.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz